A helynév eredetéről

1.) Kövess Sándor jegyző: Hidegkút nevének eredetéről

Hidegkút, 1860. március 17.

„Hidegkút község nevezetét onnan veszi, hogy igazságos Mátyás Király egykoron fekete had-testével Hidegkuton keresztül vonulván – a’ helységben megállapodott, s’ egy ital vizet kért – melyet nekie egy helybeli lakos nyújtott – a’ vizet ízlelvén Mátyás Király azt mondta „ez a’ víz hideg, és a’ kútja is hideg” s’ a’ vizet hidegsége miatt nem ihatta ki, ennélfogva a’ nép a’ nagy s igazságos Király mondatát el nem felejtve a’ helységet „Hidegkútnak” keresztelte.”

 

2.) Bonomi Jenő: A BUDAKÖRNYÉKI HELYSÉGNEVEK NÉPIES MAGYARÁZATA. Egyetemes Filológiai Közlöny, 1940.

Pesthidegkút, német nyelvjárás szerint: Hiidikuut.

A hídon túl, az utcán, van egy kút (a Kilincs utca elején, ma már nem használják), melynek vize igen hideg. Erről nevezték a falut Hidegkútnak.

Mátyás király többször vadászott errefelé. Akkoriban erdő borította ezt a vidéket. Az erdőben egy hideg vizű kút volt, mely állítólag a községben van. Ha ezen a tájon készültek vadászni, csak ennyit mondtak: „Holnap a hideg kútnál vadászunk."

Pesthy Helységnévtárában: „A nép traditiója után Mátyás király vadászatra lett volna; Hidegkút tájékán vizet ivott volna. És a vizet igen hidegnek találta, mondván, csak ugyan hideg kút, és onnan lenne aztán elnevezve Hidegkút községnek." (Bél Mátyás is, akárcsak a nép, egy hidegvizű forrásra vezeti vissza a helységnevet.)

Nem véletlen, hogy a nép éppen Mátyás királyt szerepelteti. Sokszor hallja ugyanis, hogy a nagy király igen kedvelte ezt a vidéket, vadaskertje itt terült el …

 

3.) Részletek Toperczer Oszkár: Pesthidegkút. Helytörténeti barangolások c. könyvéből 8-9. old.

            „A monda szerint egyszer a község első földesura a Remete-hegy alján beleesett egy hideg vizű kútba és karját törte. Ezért ragadt volna rajta a Kezekuti, majd idővel, mert a kút a hidegkúti határban volt, a környékre is a Hidegkúti név.

            A másik legenda szerint nevét Mátyás királytól kapta. Mátyás király valószínűleg gyakran tartózkodott környékünkön, ugyanis Solymáros és a mai Hűvösvölgyi út 78. szám alatti területen vadászkastélya állt. … A monda szerint Mátyás király egyik vadászata alkalmával nagyon megszomjazott, inni kért. Egyik apródja talált egy kutat, melynek vizéből hozott egy kupával. A király ivott, majd letette a kupát, és azt monda: „Ez aztán hideg kút!” Ennek a királyi kijelentésnek az alapján nevezték volna el a falut Hidegkútnak.”

 

4.) Szabó Józsefné Kulás Piroska visszaemlékezése [Részlet]:

A név eredetét több szájhagyomány őrzi.

Az egyik történet Mátyás király korából való. A monda szerint a község első földesura a Remetehegy alján beleesett egy hidegvizű kútba és a karját törte. Ezért ragadt volna rajta a kezekuti – a kút neve, mivel Hidegkút határában volt, a környékre is: Hidegkút. A szájhagyomány még a kút nevére is több változatban emlékszik.

Az egyik a Remetehegy tövében, a szurdok bejárata közelében található, amelyet ma Szentkútnak hívnak. Az Ófaluban élő őslakosság szerint ez a kút a Temető utcai régi Főtéren a kőhídhoz közel, nemrégen még üzemelő, ma betemetett kút. Ami szerintem sokkal hitelesebb, mivel Mátyás király sokat járt Solymárra solymászni, ez a kút sokkal jobban útba esett, mint a mai Szentkút. A község földesura pedig egy solymári Kezekuty nevű birtokos volt. Abban az időben Pesthidegkút Solymárhoz tartozott.

Egy másik legenda szerint Mátyás király ebből a kútból ivott és mivel jó hideg vize volt, azt mondta „Ez aztán jó hideg kút!” Ennek a királyi kijelentésnek az alapján nevezték volna el a falut Hidegkútnak.