Jegyzőkönyvek
Pest megyei Levéltár. 18 b. Tanácsköztársasági iratok. Pomázi járás. Községi iratok. Remetekertvárosi munkástanács iratai
1.) Jegyzőkönyv
Felvétetett 1919. április hó 24-én a remetekertvárosi munkástanács gyűlésén
Jelen voltak: a munkástanács tagjai teljes számmal
Tárgy: községi ügyek, közélelmezés és Korpáczyné ügye
Maurer Ernő elvtárs elnököl
Elnök előadja, hogy Remetekertváros végleges megalakulásának hivatalos tudomásul vétele megtörtént, áttér a közélelmezés ügyére, ismerteti Pesthidegkút község álláspontját ez ügyben. tudatja továbbá, hogy nevezett község [szerint] az élelmezési raktár továbbra is náluk maradjon s nem Remetekertvárosban. Elnök jelenti, hogy Pozsgai 800 Kor. havi díjazásban részesül s kér egy kis szobát részére.
Pusch József elvtárs az iránt kér felvilágosítást, mely alapon ragaszkodik Pesthidegkút község a közraktár ott létéhez.
Elnök felszólalónak következőkben válaszol: Pesthidegkút községe azt állítja, hogy ő adta a pénzt a közélelmezéshez, s így jogosnak véli a közraktárra vonatkozó igényét. Tudtunkkal nem Pesthidegkút községe, hanem Kratzer József előleg címén a közélelmezés céljaira Remetekertváros községnek adta.
Pusch elvtárs előadja, hogy Hubál részéről Bart háztulajdonosnak fizetendő lakbért ő tiltotta le, mert a pékműhely tetejéről a vakolat lehull, s így a dagasztó teknőbe a kenyértészta közé vakolat hulladék és eső esik, ez egészségtelenné teszi a kenyér élvezését. Elvtársunk felszólította a háztulajdonost vagy javíttassa meg a tető- és mennyezetet, vagy letiltatja a házbért. …
Ripszám elvtárs előadja, hogy községünk kiépítésekor szem előtt tartandó a víz, mint legfontosabb tényező.
Csery Gábor elvtársunk oda mutat, hogy már a tél folyamán, az előző kormánynál történtek úgy a víz, mint villanyos vasút és világítás iránt erélyes lépések a párt részéről, a kormány meg is ígérte, de sajnos csak ígéret maradt. A vízvezeték múlhatatlanul szükséges már a hygiénia szempontjából is, mert a nyitott kutak a fertőzést elősegítik, már amennyire a legtöbb itteni lakos a főváros területén dolgozik, s ezért oda is átterjeszthetik a nyitott kutaknál mosó meggondolatlan egyének szövődményeiket, miknek szennyvize visszafolyik a kútba.
Pusch elvtárs előadja, hogy Vajda elvtárs utasítására a helybeli műszaki tanács írja össze, mit akarunk építtetni, milyen és mennyi anyaggal rendelkezünk. Hogy mindezt megállapíthassuk, össze kell írni hány ház és bódé van, s mennyi lélek lakja. Továbbá hivatkozik arra, hogy községünk lakói mind gyári munkásokból áll, ezért munkásalapot kell létesítenünk, ez az első és legfontosabb teendő, építeni, ismét csak építeni. Esetről esetre folyton kérek, könyörgök, rekedté kiáltom magam, s vérző szívvel kell tapasztalnom, hogy mindhiába, nem akarják belátni, hogy ez a legfontosabb.
Maurer Ernő elnök elvtárs felszólítja a tanácstagokat, nyilatkozzanak a házépítésre vonatkozólag.
Egyhangúlag elfogadtatik.
A parlagon heverő telkek bérére vonatkozólag a tanács úgy határozott, hogy kisebb telkek haszonbére 20 kor., 300 nöl és annál nagyobbak pedig 30 kor., a még töretlen, soha meg nem dolgozottak használata díjtalan. A haszonbér községünk beruházására fordítandó.
A minden további 100 nöl 10 kor.[val] emelkedik.
Korpácsyné ellen felvétetett jegyzőkönyv, amiért a tanácsot tanúk jelenlétében gazembereknek, naplopóknak nevezte, s azt állítja, míg férje a harctéren volt, a tanácstagok százakat kerestek. A jegyzőkönyv a forradalmi törvényszéknek küldetett meg.
Schmidt Ferenc elvtárs megjelent, s beszámol küldetése eredményéről, ugyanis Pesthidegkúton a direktórium tagjai hosszas vita után hajlandók 10.000 koronát kiutaltatni a közélelmezés javára.
Riedl János elvtárs javasolja, hogy az oktatási tanács, árvagyám, temető és temetési kocsi, tűzfecskendő, szertár, templom és papra intézkedés tétessék a tanács részéről.
A tanács a javaslatot elfogadja.
Schmidt Ferenc elvtárs azon a véleményének ad kifejezést, hogy a temetői kocsi és tűzi fecskendő szocializálás útján volna beszerezhető, …
A tanács következő osztályokra oszlik:
Közellátás és Népjóléti: Pálinkás, Fhol és Tomsó elvtársak.
Közigazgatás: Schmidt Ferenc, Maurer Ernő és Pusch József elvtársak.
Műszaki és Lakásügy: Schmidt Ferenc, Ripszám Henrik, Csery Gábor, Csesznok János, Pusch József, Mérei Árpád és Vörös József elvtársak.
Közoktatásügy és Vallás: Withwindits Lajos, Riedl János, Nagy István és Schéda János elvtársak.
Schmidt Ferenc elvtárs kéri végül a munkástanácsot, hogy a hivatalos óráknak és hirdető táblákat kifüggesztendő. [sic!]
Több tárgy nem lévén, az ülés feloszlik.
Csery Gábor K. m. f. Withwindits Lajos
Thoma György pecsét tanácsjegyző
2. Jegyzőkönyv
Felvétetett 1919. április hó 30-án, a remetekertvárosi tanács ülésén
Jelen voltak: a tanács tagjai egy kivételével
Tárgy: A tanácstagok munkadíja. Művelődési csoport megválasztása
Schmidt Ferenc elvtárs értesíti a tanács tagjait a f. hó 27-én Pomázon fogadalom letételkor az ottani járási direktórium elnökével, Garai elvtárssal folytatott eszmecseréről.
Előadja, hogy kölcsönösen bármennyire törekedtek egymás között egyes községi ügyet elintézni, a pesthidegkúti direktórium tagjai ezt esetről esetre meghiúsították, folytonos jelenlétükkel még elnök elvtársunk megunva nevezett direktóriumi tagok előtt leadta véleményét nevezetesen, hogy Pesthidegkút község átlaga burzsoá, ugyanoly érzelmű a direktórium egyes tagjai is, így Steinemann János, Ő természetesen erélyesen tiltakozott ez állítás ellen, s folyton azt hangoztatta, hogy semmije sincs. Elnökünk fenntartja állítását azzal igazolva, hogy Steinemann atyja évi 400 kor. adót fizet, tehát burzsoá, s így fia, kinek nagy háza és földjei vannak, szinte az, tudomása szerint a direktórium tagjai azon proletárok lehetnek, kiknek 3-4, legfeljebb 5 hold földjük lehet.
Az említett, s más dolgok folyománya lett Ormai elvtársunk azon határozmánya, hogy a mi tanácsunk felügyelni tartozik úgy a politikai, mint egyéb ténykedéseikre. Ha szabálytalanságot követnek el, úgy a község egyes burzsoái a forradalmi törvényszékhez mint túszok, szállítandók be.
A pomázi direktórium rendeletére egy közművelődési csoportot kell alakítani, amelynek tagjául következő elvtársak lettek megválasztva: Wittwindits Lajosné és Horváth Mária tanítónők, dr. Fhol Jenő orvos és a tanácstagok közül Mérei K. Árpád a tanács választásáról a pomázi direktórium értesítve lett.
Szórádi elvtárs panaszokkal él a tanításra vonatkozólag, a tanács nevezett elvtársat a már megalakult oktatásügyi tanácshoz utasítja, s határozatilag kimondja, hogy jövőben az olyan ügyeket, melyek az oktatásügyekkel vagy vallással kapcsolatosak, csak az oktatásügyi tanács hatáskörébe tartozik, ne molesztálják a tanácsot, mely úgy is túl van halmozva munkával.
Schmidt Ferenc elnök elvtárs amennyiben iskoláról van szó, rátér Schlechta Károly pesthidegkúti igazgató-tanító állásával össze nem egyeztethető ténykedéseire, többek között tudatja a tanáccsal Wittwindits Lajosné elvtársnő panaszát nevezett igazgató-tanító magyarellenes ténykedéséért.
Többeknek feltűnt ugyanis Schlechta igazgató-tanító a közélelmezési hivatalba – melynek előadója – az ott élelmezési ügyekben megjelenő német hangzású névvel bíró, községünkben lakó magyar felekkel egy előre elkészített íven aláírásokat gyűjt, melyben az aláírók a német tannyelv kiterjesztését magyar községünkre is [kérik]. A legtöbb aláíró analfabéta, ki nevét alá sem tudja írni, csak kereszttel tudja aláírását, ezek legtöbbje nincs tudatába annak, mit ír alá, csupán nevezett igazgató-tanítóba helyezett bizalmuk készteti őket arra, hogy aláírásukat adják.
S ezért visszaélni egy állami tanítónak a szülők belé helyezett bizalmával nem szabad.
A fenti indokok alapján a tanács határozata értelmében az itteni iskolák igazgatója nem lehet, a község területről kiközösíttetik és a tanács teljes egészében megbotránkozását fejezi ki magyarfaló inkorrekt magaviseletével.
A remetehalmi tantestület a tanáccsal egyetemben az újpesti tanfelügyelőséghez folyamodik aziránt, hogy a tantestület egyik tagját bízza meg az igazgatói teendőkkel, illetve nevezze ki.
Pusch József direktórium tag kéri, hogy a községi ügyekben töltött szolgálati napokért díjazzák a tanács tagjait, mert nemcsak a fizikai munka díjazandó, és fárasztó, hanem a szellemi munka is, kéri a napidíjat 30 koronában megállapítani.
A tanács hosszas és alapos tárgyalás után elfogadja.
Schmidt Ferenc elnök elvtársunk amennyiben az élelmezési raktár tanácsházunkban lesz, s így a teherszállító eszközöknek behajtásáról kell gondoskodnunk, kéri a munkálatok megkezdéséhez a tanács jóváhagyását.
A tanács tudva ennek szükségességét, a hozzájárulását megadja.
Végül rátér Schmidt Ferenc elvtársunk a pomázi járási direktórium elnökével, Garai elvtárssal folytatott tárgyalásra, tudatja, hogy Pesthidegkút község és munkástanácsával a megbékülés teljes. K.m.f. Szórád Imre, Thoma György, Wittwindits Lajos
3. Jegyzőkönyv
Fölvéve Remetehalomban 1919. évi július hó 8-án a községi munkástanács rendkívüli ülésében.
Jelen voltak: Csesznok János elnök, Navarra József jegyző, Thomas Antal építész, a közoktatási népbiztosság kiküldötte; és a községi munkástanács tagjai
Elnök a megjelentek üdvözlése után megállapítja, hogy a gyűlés szabályszerűen lett egybe híva, azt megnyitván a jegyzőkönyv hitelesítésére Maurer Ernő és Mérei Kádár Árpád elvtársakat kéri fel.
Jegyző közli a tárgysorozatot, amelynek rendjén:
Tárgyaltatott elnöklő Csesznok elvtárs jelentése az iskolák és óvodák elhelyezésére szükséges telkek biztosítására nézve annál is inkább, mivel a községnek megfelelő telkei nincsenek s ilyenek csak kisajátítás útján lesznek szerezhetők.
Maurer elvtárs jelenti, hogy az illető telkek már kiszemeltettek és csak a szakértő véleményét kéri azok hasznavehetőségét illetőleg.
Thomas elvtárs a mappán jelzett telkeket alkalmasnak találja és úgy a telekszerzés, mint az építkezés sürgős eszközlését szorgalmazza.
Schmidt elvtárs a telkek megvételét vagy kisajátítását javasolja azzal, hogy az örökár a vármegye útján lenne kérelmezendő. Mi végből az érdekelt telektulajdonosokkal a tárgyalásokat sürgősen lefolytatni kellene. Erre nézve a műszaki bizottságot véli illetékesnek.
Pusch elvtárs az ügyet eléggé fontosnak és mindenképpen sürgősnek tartja, és azt véli, hogy ez középítkezési ügy lévén az u. n. közmunkatanács hatáskörébe utalandónak találja úgy az iskolák, mint az óvodák elhelyezésére szánt épületek létesítésének ügyét. Ugyanazért kéri Maurer és Schmidt elvtársakat a sürgős intézkedéseknek soron kívüli megtételére.
Maurer elvtárs fölhívni kéri a községi jegyzőt, hogy az a kiszemelt telkek helyrajzi számait és telekkönyvi tulajdonosait illetékes helyen nyomozza ki, és erről mielőbb tegyen előterjesztést a szükséges tárgyalások lefolytatása végett.
Kundrum és Wittwindits elvtársak ama vitája felett, hogy a hosszúerdei iskola a Szögligethez vagy az u. n. remetei részhez legyen közelebb-e? – elnök napirendre térést javasol, mert az ügyet ilyen és hasonló dolgokkal komplikálni – kívánatosnak nem tartja.
Maurer elvtárs Kundrum elvtárstól információt kér a szögligetiek magatartását illetőleg.
Kundrum az információt megtagadja. Kovács és Szabó elvtársak ellenmozgalmi akcióját elítéli.
Szórád elvtárs a szögligetieknek az ófaluhoz való ragaszkodását azzal látja indokolhatónak, hogy onnan tejet, takarmányt és egyebet kaphatnak ugyan, de nem látja be azt, hogy a szögligetiek oly rövidlátók az új falu jövőbeli fejlődését illetőleg, mert szerinte az új község önállósítása a hidegkúti maradiságtól való felszabadulást jelenti, ez pedig a szögligetieknek is érdekében van. Az iskolák és óvodák ügyét ő is sürgősnek és fontosnak tartja.
Véghatározat: a munkástanács utasítja a direktóriumot, hogy ebben az ügyben eljárván, már a legközelebbi (pénteki) tanácsülésnek tegyen kimerítő jelentés.
Maurer elvtárs jelenti, hogy a helybeli Hangya Szövetkezet 300 liter bornak behozatalára engedélyt kért pesthidegkúti kelettel és aláírásokkal. Kérdi, miért ragaszkodik a Hangya Szövetkezet Pesthidegkúthoz oly mereven, holott a szövetkezet üzleti helyisége községünkben van és a mi községünkből való a tagok zöme is.
Navarra jegyző a szövetkezetnek községesítésére nézve jelentést tesz.
Pusch elvtárs, úgyszintén Szórád és Schmidt elvtárs is az általános szövetkezet mellett szólal fel, és sürgős intézkedéseket kért a közlakosság véleményének meghallgatására nézve.
Véghatározat:
Utasíttatik a Direktórium, hogy az általános szövetkezetbe leendő belépésre a közlakosságot azonnal hívja fel és a jelentkezőket vegye előjegyzésbe. Minden szükségesnek mutatkozó lépéseket saját hatáskörében tegye meg és eljárása eredményéről mielőbb tegyen kimerítő jelentést.
Mérei Kádár Árpád direktóriumi tagnak sürgősségi indítványa van. Tudomása van arról, hogy Ozorai elvtárs telefon útján kérte fel Pusch elvtársat, hogy a községi direktóriumi tagságáról mondjon le és vonuljon félre. Okát nem tudja megérteni. Puschtól fölvilágosítást kér, mert úgy tudja, hogy Pusch elvtársnak elismerés és nem gáncs dukál eddigi elnöki munkásságáért. Bizalmi indítványt tesz.
Pusch elvtárs ismerteti az ügyet és hivatkozik a f. hó 5-én kelt s jelen jegyzőkönyvhöz csatolni kért írásbeli jelentésére.
Maurer csodálkozásának már Pomázon adott kifejezést. A vizsgálat azonnali megejtését kérte. Annak foganatosítását várja. Pusch-sal egyetemlegesen szavatol[sic!] és a konzekvenciát a fejleményekhez képest ő maga fogja levonni.
Elnök is magáévá teszi az ügyet, a vizsgálat végét várja. Aztán kíván intézkedni.
Pálinkás elvtárs nem helyesli Ozorai elvtárs eljárását.
Vörös elvtárs megbotránkozik a történtek felett. Ő nemcsak Pusch személyét látja megbántottnak, hanem megsértettnek véli az egész munkástanácsot. Ily körülmények között legalább is furcsának találja a helyzetet. A vizsgálatnak sürgős foganatosíttatását elkerülhetetlennek tartja. Pusch-sal, Maurerral és az elnökkel egyetemleges szavatosságot vállal, elégtételt kér.
Elnök a további vitát meddőnek jelzik és a vizsgálat eredményének bevárást javasolja.
Véghatározat:
A vizsgálatnak nyomban való megejtése küldönc útján kérelmezendő.
Elnök közli, hogy ezentúl hetenkint pénteken este 7 órakor rendes heti ülés fog tartatni, melyre a tanácstagok külön meghívót nem kapnak.
Tudomásul szolgál, kihirdetendő.
Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést berekeszti.
K.m.f. Navarra József jkvtő Csesznok János sk. elnök
[Pest megyei Levéltár. 18 b. Tanácsköztársasági iratok. Pomázi járás. Községi iratok.]