Tudta-e, hogy...

 

1958. január 28-dikán végezték ki LÉNÁRD OTTÓ  pesthidegkúti 56-os forradalmárt

Lásd: Hőseink, hősi halottaink - 1956

 

A Vörös Hadsereg alakulatai 1944. december 25-dikén vonultak be Pesthidegkútra

Első áldozataik:

Pitz János

1944. dec. 25. de. ¼12

12 éves

helyi lakos

lövés

Ehrenreich Andrásné Eszményi Anna

1944. dec. 25. déli 12

60 éves

helyi lakos

lövés

Sarkadi Encsi András igazgató tanító

1944. dec. 25. éjjel 11

57 éves

helyi lakos

lövés

Mayer Ferenc ács segéd

1944. dec. 26. reggeli 7 

53 éves

helyi lakos

lövés

Bernátsky Jenő dr. nyug. mezőgazd-i igazgató

1944. dec. 27.

71 éves

helyi lakos

öngyilkos lett

Zádor Mihály címfestő segéd

1944. dec. 28. éjjel ½3 

19 éves

bp-i lakos

fejlövés

Varga Gábor földműves

1944. dec. 30.

 

bp-i lakos

lövés

Szilády Sándor ny. községi főjegyző

1944. dec. 25. du. 4 

64 éves

n.kovácsi lakos

lövés

 

1945. január 14-dikén, majd március 1-jén hurcolták el malenkij robotra a község férfilakosságát

időseket, fiatalokat egyaránt.

Lásd: Helter Ferenc visszaemlékezése, Hely-történetek, helytörténészek

1919

Pesthidegkúton az 1919. március 31-én megalakult községi direktórium az elöljáróság, a néptanács pedig a képviselőtestület hatáskörét vette át. A rend és a közbiztonság megóvására megalakították a vörös őrséget, majd felhatalmazták magukat a fegyverviselésre, azért, hogy az „esetleges ellenáramlat kitörésekor nevezettek a saját személyüket illetőleg biztonságukról gondoskodhassanak.”

1918 december

1918. december 13-dikán, a helyi szociáldemokrata párt által tartott népgyűlés Gyulay Sándor főjegyzőt, Lázár Gyula adójegyzőt, Ormai Antal elemi iskolaigazgatót és Sztája György közélelmezési hivatali vezető tisztviselőt elűzte hivatalából azzal, hogy 1918. december 20-ig el kell hagyniuk a községet is.

 

1848-1849

   1848. július 11-én az országgyűlés Kossuth javaslatára 200 ezer katonát szavazott meg, s ezzel elkezdődött az önálló magyar honvédség szervezése, felállítása. A szervezés még javában folyt, amikor 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán átkelt a Dráván és megindult a testvérvárosok, Buda és Pest felé.

   A kétszázezer katonát elosztották megyékre, a megyék leosztották városokra, járásokra, a járások pedig a területükön fekvő falvakra. Pest vármegye pilisi járásában fekvő Hidegkútra először kettő, majd még három újonc kiállításának kötelezettsége jutott. Az öt újonc:

Vice Ignác Schiebl András  Humrák Mihály, Neimayer Pál, Somogyi István

 

   Tudjuk azt is, hogy önként jelentkeztek a hadi szolgálatra, a falu lakossága pedig összeadván a pénzt, „teljes felszereléssel” látta el őket. Ketten váci, hárman a pesti táborban kaptak kiképzést, majd besorozták őket a honvédseregbe. Merre harcoltak, hány ütközetben vettek részt? Megsebesültek? Nem tudjuk. Vice Ignác és a hidegkúti születésű Schiebl András 1849 őszén tértek haza, Schiebl András közhonvéd komáromi menlevéllel. Ők öten Hidegkút hősei 1848-ból.

Lásd: Hőseink. Hősi halottaink. 1848-1849