Mentesítési kérelmek
1.)
Tekintetes Igazoló Bizottság!
Alulírott alázattal fordulok a tekintetes Bizottsághoz kérve a kitelepítés alól való fölmentésem.
Pesthidegkút Templom u. 24. sz. alatti lakos vagyok. Férjem 1945. január 2-án halt meg. Férjem a 1914-18-as világháborúban, mint törzsőrmester 8 évi szolgálat után szerelt le. A falu egyik legismertebb polgára volt, 10 évig községi elöljáró 6 évig növény-egészségügyi megbízott és 6 évig mint borfogyasztási ellenőr.
Semmi féle nevezendő németbarát pártban nem volt.
Én Hidegkúton születem 1884-ben. Aggkoromra való tekintettel kérem a fenti adatok tekintetben vételét és kérésem orvoslását.
Pesthidegkút. 1946. április 27.
Barátság Özv. Bley Istvánné
2.)
Tekintetes Kitelepítő Bizottság Mentesítő Bizottsága, Pesthidegkút
Alulírott Helter Simon, születtem 1877. május 5-én, azon tiszteletteljes kéréssel fordulok t. Bizottsághoz, hogy engem és családom a kitelepítés alól felmenteni szíveskedjék.
Kérésem a következőkkel támogatom: 69 éves korom miatt a kitelepítési törvény értelmében érintve nem vagyok. Közös háztartásban élő feleségem Kröninger Katalin 1881-es születésű, lányom Katalin, Balázs Jánosné 1920-as születésű, unokám 1944-es születésű, én tartom el.
Fiam, Ferenc 1922-es születésű, 1945-ben, mint civil került orosz fogságba, vejem Balázs János, mint magyar katona szintén orosz fogságba esett.
Mindig hű magyarok voltunk, magyarságunk mellett, mindig hűen kiállottunk. Sem a „Volksbund”-nak, sem más fasiszta pártnak tagjai nem voltunk. 3 kat. hold földemet magam művelem, beszolgáltatási kötelezettségemnek mindig eleget tettem.
Ismételten kérve t. Bizottság jóindulatát családommal és velem szemben.
Pesthidegkút, április 27.
Maradok tisztelettel Helter Simon, Temető u. 10.
3.)
Tekintetes Mentesítés Bizottság!
Alulírott Üzemi Bizottság kéri, hogy Holcinger Lőrinc pesthidegkúti lakost, aki 1925 óta a Székesfővárosi Vízművek szolgálatában áll, mint betanított csőfektetési szakmunkás, az ostrom alatt és után az újjáépítésben különösen tevékenyen részt vett, s akire üzemérdekből nélkülözhetetlen szükség van. Kérjük, hogy a fentiek méltányolása mellett a kitelepítéstől mentesíteni szíveskedjék, annál is inkább, mert nevezett hosszú szolgálati ideje alatt a legjobb tudomásunk szerint mindig baloldali érzelmű volt.
Budapest, 1946. április 30-án
[Bélyegző:] BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS VÍZMŰVEI - CSŐHÁLÓZAT JOBBPART - ÜZEMI BIZOTTSÁG
Tüske István Vida István Rauhoffer Simon
4. a.)
Tekintetes Mentesítő Bizottság!
Kérjük alulírottak, akik mint német anyanyelvűek 250 és 251 sorszám alatt kitelepítésre kiírattunk, hogy a kitelepítés alul bennünket mentesiteni szíveskedjenek. Ezzel kapcsolatban előadjuk, hogy
1./ Sem a Volksbundnak sem pedig a nyilas pártnak nem voltunk a tagja
2./ Tisztelettel alulírott Hotz János nem is tiszta német származású egyén, mert atyai nagyanyja Scheftsik Tekla szlovák eredetű volt.
3./ Mindig magyarul érző, hazafiasan gondolkodó egyének voltunk, soha nem voltunk németbarátok, nem kívántuk a németek győzelmét. Ennek igazolására csatolunk többek által aláírt nyilatkozatokat, melyek budapesti nagykereskedőktől és budapesti ügyvédtől erednek.
Kiváló tisztelettel, Hotz János és Hotz Jánosné sz. Kellner Teréz
4. b)
Nyilatkozat.
Alulírottak kijelentjük, hogy mi H o t z J á n o s pesthidegkúti kereskedőt régebbi időről ismerjük, nevezett nekünk üzletfelünk volt. A vele több ízben folytatott beszélgetésekből tudjuk, hogy nevezett jó magyar érzelmű ember, aki soha sem tett előttünk olyan nyilatkozatot, amely németbarátságáról tett volna bizonyságot. Nevezettet érdemesnek tartanók arra, hogy a kitelepítés alul mentesíttessék.
Kelt Budapest 1946. évi április hó 24. napján.
Pál Géza gabonabizományos és lisztügynök Bp. IV. Szarka u. 7.
Grosz és Weiszberger Budapest, V., Vilmos császár út
Hajnal László Bp. Boráros tér 6.
Prohászka Károly papír, gyufa, dohányzócikkek Bp. II., Csalogány u. 55.
Igazolom és köszönettel utólag is hálás vagyok azért, hogy Hotz János úr engem üldöztetésem alatt és különösen az 1944. évben pénzzel és élelemmel minden ellenszolgáltatás nélkül támogatott.
Tisztelettel: Pál Géza
5.)
Tekintetes Igazoló bizottság felmentési osztályának, Pesthidegkút
Alulírott tisztelettel kérem Huber Józsefné, szül: Pétermann Erzsébet, 869. sorszám alatti kitelepítésre kiírt és 1946. február hó 11-én elhalt feleségemet törölni szíveskedjék.
1946. április 27-én
Huber József
6.)
Tekintetes Mentesítő Bizottság! Pesthidegkút
Alulírott alázatosan fordulok a Tek. Bizottsághoz, kérve anyósom, özv. Kuszmann Józsefné a kitelepítés alól való fölmentését.
1879-ben Pesthidegkúton született semmilyen németbarát pártnak nem volt tagja. Agg korára való tekintettel én vagyok az egyedüli [rokona], aki [eltartja].
Férjem jelenleg is hadifogoly és így kölcsönösen támogatjuk egymást, és a hadi segélyt kapom.
Barátság
Kékesi Józsefné Pesthidegkút Templom utca 20. sz.
7. a)
Tekintetes Mentesítő Bizottság! Pesthidegkút
Alulírott Kretz István 1910 évbeli születésű helybeli lakos kérem, szíveskedjék engem, valamint feleségemet és három kiskorú gyermekemet a kitelepítés alól mentesíteni
Indokaim:
- 1935. jan. 1. óta megszakítás nélkül teljesítek, mint éjjeli őr és sírásó szolgálatot Pesthidegkút községben
- Egy szoba, konyhás vályogból épület családi házamon kívül más vagyonom nincsen
- Sem a Volksbundnak sem a nyilaskeresztes pártnak tagjai nem voltunk és mindig magyarnak vallottuk magunkat.
Kretz István
7. b)
Pesthidegkút község elöljáróságától.
Községi bizonyítvány
Pesthidegkút község elöljárósága bizonyítja, hogy Kretz István 1910 évfolyambeli pesthidegkúti lakos 1935. évi január 1. óta teljesít községünknél, mint éjjeliőr, temetőőr és sírásó szolgálatot.
Nevezett szolgálatát mindenkor hűen a közösség megelégedésére látta el.
Pesthidegkút, 1946. április 29.
Szentannai Béla Köves István
vezetőjegyző bíró
8.)
Kitelepítő Bizottság Mentesítő Bizottságának, Pesthidegkút.
Alulírott özv. Müller Mártonné, szül. Noób Franciska 1904. április 10., azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok t. Bizottsághoz, hogy engem és családom a kitelepítés alól felmenteni szíveskedjék.
Apám Noób János 1872-es születésű, nyomorék, munkaképtelen, szélütött, már 7 éve ágyban fekvő súlyos beteg. Most is állandó orvosi kezelés alatt áll.
Anyám Kröninger Anna 1885-ös születésű munkában megrokkant, beteges.
5 hold földünket 1930-ban született lányommal, Müller Annával ketten műveljük.
Sem a „Volksbundnak”, sem más fasiszta pártnak tagjai vagy támogatói nem voltunk. Magyarságunk mellett mindig híven kiállottunk és hogy német anyanyelvűnek vallottuk magunkat, pusztán tudatlanságunkból ered, u. i. nem tudtuk, hogy az anyanyelv nem az édes anya, hanem a haza nyelvét jelenti.
Kérem ezért a t. Bizottság belátását velünk szemben és méltányolja felvilágosulatlanságunkból eredő hibánkat.
Pesthidegkút, 1946. április 27-én
Őszinte tisztelettel: özv. Müller Mártonné Temető u. 32.
9.)
Tisztelt Nemzeti Bizottság!
A kitelepülésre kötelezett pesthidegkúti lakosok listáján a német anyanyelvűek csoportjában szerepel:
idős Murber Mátyás 1857. Gazda u. 25/b. szám: 553.
„ - „ - Katalin 1885. – „ - „ 554.
„ - „ - Mária 1898. –„ - „ 555.
Tisztelettel kérem, ezen személyeket a kitelepülési kötelezettség alóli mentesítését, az alábbi indokok alapján:
Id. Murber Mátyás, 1857-ben született, magas kora mellett szervileg és egészségileg erősen legyengült, az áttelepülés fáradalmait nem bírná ki.
Leánya id. Murber Katalin, 1885-ben született, mellékelt orvosi bizonyítvány tanúsága szerint béna, értelmi képességei csökkentek, beszédzavarokkal küzd, s e bajok következtében munka- és keresőképtelen.
Végül második leánya, én magam id. Murber Mária a tulajdonképpen családfenntartó, gondoskodnom kell a két magát eltartani nem tudó személyről, akiknek más hozzátartozójuk nincsen.
Ennélfogva kérem, ezen fenti három személyt – a súlyos nehézségekre való tekintettel – mentesíteni szíveskedjék.
Pesthidegkút, 1946. április hó 26-án
Tisztelettel: Murber Mária
10.)
Tisztelt Svábmenetesítő Bizottság!
Alulírottak: id. Preuszler János neje, szül. Tagscherer Éva pesthidegkúti lakosok tisztelettel kérjük, miszerint a kitelepítés alól minket mentesíteni kegyeskedjenek!
A következő indok alapján:
Én, Preiszler János, 1868. évben, feleségben 1877-ben születtünk, és mint becsületes magyar munkások rendesen dolgoztunk a magyar hazában. Most öreg napjainkra senkink nincs, akinek támogatására számíthatunk, és így támasz nélkül kitelepítenek, akik pedig semmiféle politikai pártok megmozdulásaiban és sem Volksbund és sem nyilas párt tagjai nem voltunk, egyedül a német anyanyelv bevallása lenne a bűnünk.
Fentiek jóindulatú megítélését figyelembe véve tisztelettel kérjük a kitelepítés alól való felmentésünket.
Pesthidegkút, 1946. április hó 28.
Alázatos tisztelettel, Preiszler János és neje, szül. Tagscherer Éva
Fentieket bizonyítjuk, Sinkó György, Sinkó Györgyné
11.)
T. Kitelepítési Mentesítő Bizottság!
Alulírott Scherer Jánosné szül. Kellner Erzsébet, azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a T. Kitelepítési Bizottsághoz, hogy engem a kitelepítés alól mentesíteni szíveskedjék. 97. lajstrom szám.
Kérésem támogatására felhozom, hogy teljesen egyedül álló, 73 éves beteges, munkaképtelen öreg asszony vagyok. Vagyonom nincsen. A jószívű emberek támogatásából tengődök. Soha semmi pártban nem voltam tag.
Kérésem ismételve maradok tisztelettel,
özv. Schrerer Jánosné Pesthidegkút, Ady Endre út 208.
12.)
Tekintetes Mentesítő Bizottság!
Alulírott Schiebl Mihály és családja, Schiebl Mihályné, Schiebl Tamás pesthidegkúti Temető-ucca 17-19 sz. lakos azon alázatos kérelemmel fordulok a tek. Mentesítő Bizottsághoz, hogy az áttelepítés alól felmenteni szíveskedjék.
Kérésemet azzal bátorkodom indokolni, hogy mindig magyar érzelmű voltam a múlt világháborúban 5 ½ évig hadifogságba voltam Oroszországban az ottani hadiüzemben dolgoztam és tagja voltam a kommunista pártnak a mellékelt igazolvány igazolja.
Fiam 1943-ban Oroszországban eltűnt, mint magyar katona.
Kérelmemet a tek. Mentesítő Bizottság jóindulatába ajánlva
Maradok teljes tisztelettel: Schiebl Mihály
Pesthidegkút, 1946. ápr. 27-én
13.)
Tekintetes Mentesítő Bizottság! Pesthidegkút
Alulírott 1367 sorszámú, özv. Sefcsik Ferencné, született 1871-ben, tisztelettel kérem a Tekintetes Mentesítő Bizottságot, hogy az áttelepítés alól mentesíteni szíveskedjék.
Kérésem támogatására legyen szabad előadni, hogy 75 éves egyedülálló személy vagyok, gyermekeim nincsenek, akik a létfenntartásomhoz hozzájárulnának itthon pedig mosással, takarítással keresem mindennapi kenyeremet.
Semmilyen pártnak tagja nem voltam.
Pesthidegkút, 1946. ápr. hó. 26.
Kérésemet ismételve vagyok, teljes tisztelettel: özv. Sefcsik Ferencné
14.)
Igen Tisztelt Mentesítő Bizottság!
Alólírott 78 éves öreg, beteges, munkaképtelen asszony, özvegy Sáttmüller Istvánné /lakik: Pesthidegkút Gazda u./ azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a tisztelt bizottsághoz, hogy engem a kitelepítés alól mentesíteni szíveskedjék. Kérésem támogatására felhozom, hogy soha sem vettem részt német megmozdulásban, s mert anyám német anyanyelvű, azért mondtam magamat is német nyelvűnek. Ettől eltekintve mindig csak magyarul beszélek, férjem pedig, mint magyar katona 1917-ben a harctéren a hazáért hősi halált halt.
Alólírott oly öreg és beteges vagyok, hogy még szállítás közben meghalnék.
Nagyon kérem tehát, hogy engem itthon hagyni szíveskedjenek.
1946. április 29.
Igaz tisztelettel, Statmüllet Istvánné Pesthidegkút, Gazda utca 185.
[megjegyzés ceruzával:] hadiözvegy