18. század

A kincstár tulajdonába került hidegkúti birtokrész rész:

1721. A jobbágyok megváltották a robotot: családonként 6 forint adót fizettek, 4 tyúkot és 2 libát adtak, a zsellérek 3 forintot adóztak, 2 tyúkot és 1 libát adtak.

Az irtásföld után tizedet nem fizettek.

A kilenced 40 régi budai mérő. (alte Ofener metzen) volt.

1921-ben 12 féltelkes jobbágy és 6 telkes zsellér élt a faluban.

1725. 12 jobbágyot és 20 zsellért írtak össze, név szerint

1745. Robot: féltelkes jobbágy évente 12 nap igásrobot (megváltása napi 1 ft),

negyedtelkesnek ugyanennyi gyalogrobot (megváltása 15 dénár naponta)

1777. A szántók 3 nyomásra vannak felosztva, harmadát mindig ugarolják. A búza hozama háromszoros, a zabé négyszeres.

35 jobbágy, 20 házas zsellér lakja a falut.

1782-ben az örökös nélkül elhalt özv. báró Péterffy Károlyné báróné a kincstárra szállt hidegkúti birtokrésze állt:
9 7/8 hold telekből, amelyen 35 jobbágy, 30 házas zsellér és 11 házatlan zsellér lakott. Hosszúfuvarral, apró jószágból (baromfi) ajándékkal tartoztak az uraságnak. A jobbágytelkek után megállapított fonással tartoztak, a gabona után kilencedet és tizedet fizettek (rozs, zab illetve, lencse, kukorica). A szőlő után fizették a bor kilencedet és tizedet.

1789. A falu 18 határrészre van osztva, a szántóföldek három forgóra: téli, nyári és ugar. A határban burgonya és káposztaföldek, rétek, szőlők.

Az első rész: lakóházak kertekkel, gazdasági épületekkel.

A második rész csak krumpliföldekből áll

A harmadik és negyedik rész kaszálók,

A hatodik rész: szőlők

A hetedik rész: legelők

A többin búza, rozs, árpa és zab