19. század

1811. A kincstár tulajdonában álló hidegkúti birtokrész leírása:

Szép helyen fekszik, erdők és részben szőlők között, magasabb helyen, részben völgyben, közepén patak folyik keresztül.

A földesúri birtokrészre eső épületek: kuriális ház, ami földesúr itteni megszállására szolgál, szilárd anyagból épült, náddal fedett, 3 szobából áll, konyhából, tornácból, magtár cseréptetővel, istálló, pince, cselédház; újonnan épített csűr; kőkút.

A helység lakosai valamennyien katolikus vallású németek.

Összesen 36 jobbágy tartozik a birtokrészhez, akik 9 7/8 jobbágytelken gazdálkodnak, van még 25 házas zsellér és kb. 9 házatlan.

A földterület a domboldalakon fekvő szőlők kivételével síkságon terül el. A föld minősége nem mindenütt jó, sokhelyütt zsombékos, néhol nádas is, a vármegye harmadosztályú helységbe sorolta.

Rétjeik nincsenek a jobbágyoknak, kevés legelő van az erdőben. Szőleik vannak a lakosoknak, kilencedet és tizedet fizetnek utánuk, féléven át övék a bormérés.

A gyakori esőzések miatt nincs nagy jövedelmük.

Kilencedet természetben adnak, tizedet a székesfehérvári püspöktől az uradalom bérli.

Az erdőben legeltetnek mind a jobbágyok, mind az uradalom, mivel elkülönített legelő nincsen.

1826. Hidegkút:
A szántóföldek közepes minőségűek, harmadosztályú besorolással, termények: búza, rozs, árpa, zab, kukorica. A szőlőtelepítések mellett lencse, burgonya, a tavaszi és őszi szalma, ó és új borok, a tűzifa alkotják a földesúri jövedelmet,

A jobbágyok 36 jobbágyház és 31 zsellérház után fizetnek házadót.

A robot értéke összesen 297 fl. 20 xr.,

A fonást megváltották  5 fl. 39 1/8 xr. értékben

Terménykilencedet a káposzta, lencse, borsó, burgonyafélék kivételével fizetnek.

Borkilenced

A termény- és bortizedet a székesfehérvári püspököt illeti, amit olykor természetben, máskor készpénz-megváltásban szedték be.

A földesúri (allódiális) birtokon – szántókon – búza, rozs, árpa, zab, lencse, burgonya termett, nem volt külön urasági legelő, a község és az uraság állatai többnyire az erdőkben legeltek. Az urasági kerteket káposztatermelésre és kaszálóként is használták.

A gyümölcsfa-állomány három kertben volt, itt megtermett az alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, dió,

A földesúri jövedelmét a kocsma, mészárszék, kőbánya bérleti díja növelte

Az erdőben a vadállomány szinte teljes kipusztult a sok vadász miatt.