Munkaszolgálat Pesthidegkúton

Különleges (zsidó) munkaszolgálat - Pesthidegkúton

A 20. század harmincas éveire kedvelt kiránduló és búcsújáró hellyé váló Pesthidegkút ezer szállal kötődött a közeli fővároshoz. Ezen szálak között azonban volt olyan is, amelyet nem Budapest lakosságának igényei formáltak, hanem a háborúba sodródó országé határozott meg, mint pl. a közérdekű munkaszolgálat bevezetése, ill. a lehetőség annak igénybevételére.

A fegyveres szolgálatot nem teljesítő magyar állampolgárok közérdekű munkára való alkalmazására a lehetőséget az 1939:II. tc. – A honvédelemről – teremtette meg, az ország érdekeinek megfelelően. A közérdekű munkaszolgálat a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozott, szervezete a katonai területi beosztáson alapult. Az alakulatokat katonai parancsnokoknak rendelték alá, a behívottak esküt tettek és katonai fegyelmi és büntetőjogi szabályok alá tartoztak.

A törvényhez kapcsolódó 5070/1939. sz. kormányrendelet végrehajtása során kialakították a közérdekű munkaszolgálat katonai vezető kereteit is, életre hívták a Közérdekű Munkaszolgálat Országos Felügyelője (KMOF) csoportfőnökséget.  A HM I. hadtestnél két – I. és IX. – a többi hadtestnél pedig a hadtest számozásával egyező egy-egy m. kir. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj állt fel.

Az így megszervezett munkaszolgálatnak még semmi köze nem volt a hátrányos megkülönböztetésre tervezett munkásosztagokhoz. Ez utóbbiak felállítására a faji jellegű diszkrimináción alapuló 1939:IV. tc., azaz a második zsidótörvény elfogadása után került sor. 1940-ben, a háborús előkészületek közepette, a katonai szolgálatra igénybe nem vett zsidókat „munkás különítmények keretén belül” fogták munkára, a HM 441. Om. Biz. 1b-1940 sz. rendelete értelmében pedig mind a besorozott katonaviseltek, mind a katonai szolgálatra igénybe nem vett zsidókat különleges zsidó munkásszázadokba kellett beosztani 

A különleges zsidó munkásszázad parancsnoka hivatásos keresztény tiszt volt, az ide beosztott zsidó tartalékos tisztek szakaszparancsnokok, helyettesek, munkavezetők (rajparancsnokok) lehettek. 1940. nyár közepére 60 századot szerveztek, s számukat az év folyamán 90-100-ra kívánták bővíteni. Ezeket a századokat elsősorban a honvédség szempontjából fontos munkákra használták fel, mint pl. árvízvédelem, földutak javítása, repülőtéri munkálatok. A behívottak helyzete – a későbbiekhez viszonyítva – még nem volt rossz: hazamehettek, saját koszton élhettek, megülhették a zsidó újévet.

1940 decemberében azonban a századokat leszerelték és a közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljak 3. és 4. századát alakították át vegyes (zsidó) munkásszázadokká. Ez az átszervezés pedig már lehetőséget adott a későbbiek folyamán arra, hogy külön bánásmódban, fegyelmezésben részesítsék őket.

A különleges zsidó munkaszázadokat közmunkára – a honvédség igényein túl – a városok és községek is igénybe vehették (2. sz. dokumentum) bizonyos feltételek mellett: biztosítani kellett a szállást, az étkezést a munkaszázadnak, mind a századot kísérő őrségnek (3. b. sz. dokumentum). A kérvényt írásban kellett benyújtani a felettes hatóságnak – pl. a főszolgabírói hivatalnak – megnevezve és megindokolva, miért és milyen munkára kívánják igénybe venni a munkaszázadot. A felettes hatóság pedig továbbította a kérvényt a KMOF-nak a HM-n keresztül.

Pesthidegkút község 1940 nyarán jelezte hivatalos úton, hogy az új községháza építése befejezés előtt áll, s az odavezető út javítási és kövezési munkálataihoz egy fél munkaszázadra (50 fő) tart igényt, s az előírásnak megfelelően vállalják élelmezését (1. sz. dokumentum).

A m. kir. 208. sz. különleges munkásszázad 51 főnyi osztaga 1940. július 15-én érkezett a faluba Izbégről (m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre). A fél század öt rajra (10-10 fő) oszlott, a raj élén az őrmester rajparancsnok, helyettese szakaszvezető tizedes, őrvezető, valamint a gyalogosok. A 4. és 5. rajba osztották be a két szakácsot (3. c sz. dokumentum).

1940. augusztus elején a honvédelmi miniszter visszarendeltette a különleges zsidó munkásszázadokat, így a kirendelt szakasz nem tudta befejezni a munkát (4. a-b sz. dokumentum). Ám hiába kérték, nem vezényelték vissza őket Pesthidegkútra, ezzel szemben a kincstár által kifizetett élelmezési költségről el kellett számolnia a falu vezetésének. Az elszámolásról fennmaradt dokumentum csak szeptember második felére vonatkozik (5. a sz. dokumentum), a szakasz tehát 1940. július 15-től szeptember 30-ig dolgozott a faluban.

Az elszámolás némi nehézségbe ütközött, miután Orbán Antal hadnagyot Banovich Iván főhadnagy váltotta a század élén, továbbá, hogy a századot Észak-Erdélybe vezényelték a 2. bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után, illetve hogy december folyamán leszerelték. (5. b-f dokumentum).

1941. március 1-én azonban már egy – átszervezett – vegyes (zsidó) munkásszázad érkezett a faluba, de nem a községnek végzendő munkára, hanem a hármashatár-hegyi vitorlázó repülőtéren végzendő földmunkára. Ellátásuk a honvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozott, a községre csak a szálláshelyek biztosítása. A falu hat vendéglőjében elhelyezett munkaszolgálatosok jelenléte tavasszal még nem okozott problémát, ám a  nyaraló és kiránduló idény kezdetétől tapintható feszültség alakult ki a helyi lakosok és a „beszállásoltak” között. A vendéglősök a bevétel, a község vezetői a beszedendő helyi adó miatt aggódtak, a helybéliek pedig a munkaszolgálatosok jobb – inkább biztosabb és egyenletesebb – ellátása miatt zúgolódtak. A kipattanó szikrát, azaz a feszült viszony tettlegességbe fordulását azonban a zsidókkal szemben megnyilvánuló általános ellenszenven alapuló erkölcsi-érzelmi okok váltották ki.

Azt gondolnánk, hogy a helyzetüknél fogva kiszolgáltatott zsidó munkaszolgálatosok húzták a rövidebbet. Nem. Az elcsattant pofonokat megtorolandó, a munkaszolgálatosok lecsatolt derékszíjjal, a századhoz beosztott tisztesek pedig puskatussal indultak a civilek ellen, akik felmérve a számukra kedvezőtlenül alakuló erőviszonyokat, meghátráltak. (6. a dokumentum).

A község elöljárói a plébánossal, a tanítókkal egyetértésben, az erkölcs nevében a zsidó munkásosztag sürgős elhelyezését kérték a faluból, eredménytelenül. A honvédelmi érdek felülírta a helyi érdeket (6. b dokumentum).

dr. Czaga Viktória

DOKUMENTUMOK:

1.)

Pesthidegkút község elöljáróságától.                        Tárgy: Munkaszolgálatosok igénylése

Méltóságos Alispán Úr!

            Hivatkozással a járási szolgabíró Úr felhívására tisztelettel jelentem, hogy községünkben 50 munkaszolgálatos ellátását tudjuk biztosítani.

            A munkaszolgálatosokat az épülő új községházához vezető út földmunkájának elvégzésével fogjuk foglalkoztatni.

Pesthidegkút, 1940. július 15-én. Szentannai vezetőjegyző

Budapest Főváros Levéltára [továbbiakban: BFL] V. 708. c. Pesthidegkút nagyközség iratai.[továbbiakban: Pesthidegkút nagyk. i.] Általános közigazgatási iratok [továbbiakban: Ált. közig. i.]. 6810/1940.

2.)

Szám: 44482/1940                                         Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja

Tárgy: A sürgős természetű községi közmunkáknál követendő eljárás

Budaörs, Pesthidegkút és Solymár községek elöljáróságának

            Értesítem az elöljáróságokat, hogy a községi vezetőjegyző urak szóbeli előterjesztésére megengedem, sőt elrendelem, hogy a kivételes helyzetre való tekintettel a soros községi közmunkákat (útépítéseket) házi kezelésben végeztethessék el, és hogy ilyen esetekben a munkaszolgálatra kirendelteket (zsidó munkaszolgálatosokat) vegyék igénybe.

Budapest, 1940. július hó 15.

Alispán helyett: dr. Blaskovich. s. k. vm. főjegyző

[Az irat külzetén: tudomásul vétel után irattárba azzal, hogy a munkaszolgálatosok megérkezését f[ő]sz[olga]bíró úrnak távbeszélőn jelentettük. Ph. 940. július 22. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 6827/1940.

3. a)

M. Kir. 208. sz. klgs. Munkás zászlóalj        Parancsnokság 256/1940

S Z O L G Á L A T I  J E G Y   Izbég, 1940. július 21-én

            A m. kir. 8. honvéd kiegészítő kirendeltség, Szentendre 950. sz. M. 1940 parancsa alapján kirendeltem a tekintetes elöljáróság részére 2 tiszt parancsnoksága alatt 50 főből és 1 írnokból álló munkás osztagot. A kirendelt alakulat elhelyezéséről és élelmezéséről, idézett rendelkezés értelmében a munkaadók tartoznak gondoskodni. Zsoldilletékkel továbbra is a zászlóaljparancsnokság látja el a különítményt.

Községi Elöljáróság, Pesthidegkút                     [Orbán Antal hadnagy] parancsnok

[Az irat külzetén: érkezett: tudomásul vétel után irattár. Ph. 940. július 25. Szentannai Béla v[ezető]j[egy]ző.]

3. b)

A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj pesthidegkúti munkásosztaga. 257/940.

S Z O L G Á L A T I  J E G Y    Pesthidegkút, 1940. július 25-én

            Az idevezényelt munkásosztag részére járó élelmiszer fejadagok mennyiségére vonatkozólag a parancsnokságom által megküldött kimutatás adatai idemellékelten szíves tudomásvétel végett az alábbiakban tisztelettel közlöm. Orbán [Antal] h[a]d[na]gy parancsnok

A fenti élelmiszeradagoknak minden körülmények között elsőrendű minőségűeknek kell lennie.

3. c)

A m. kir. 208. sz. kgls. Munkászászlóalj különítménye. Parancsnok: Orbán Antal hadnagy

helyettes:  dr. Sik Miklós zászlós

1. raj                Hajdu László             karp. őrmester           rajparancsnok

                        Fuchs Béla               szakaszv.         „          helyettes

                        Singer Artur              tizedes

                        Márkus László          karp. őrvezető

                        Grosz Bernát            őrvezető

                        Windholz György      karp. gyal.

                        Menzel Jenő             gyal.

                        Schütz György         karp. gyal.

                        Freund Emil             gyal.

                        Fischer Imre            gyal.

2. raj                Blantz Pál                   karp. őrmester rajparancsnok

                        Dr. Fuchs Sándor         „       tizedes       „               helyettes

                        Silbermann Oszkár     őrvezető

                        Kurz Hugó                 gyal.

                        Szilágyi Sándor            „

                        Láng Károly                 „

                        Singer Albert                „

                        Weisz Sándor               „

                        Mózes Jakab                 „

                        Fellner László               „

3. raj                Földes Emil               karp. őrmester rajparancsnok

                        Bergida Árpád           karp. tizedes

                        Fuchs Károly            szakaszvezető

                        Székely Árpád                „

                        Földes László           karp. őrvezető

                        dr. Verő Pál                  „      gyal.

                        Kálmán Jenő               gyal.

                        Hoffmann Ervin            „

                        Fried Dezső                   „

                        Walter Salamon             „      

4. raj                Singer Frigyes           karp. őrmester rajparancsnok

                        Ferencz Imre              „       tizedes           „             helyettes

                        Reiner Hugó               „        őrvezető

                        Sinberger Lipót         őrvezető

                        Vadász György        karp. gyal.

                        Balassa István               „       „

                        Wellisz László            gyal.

                        Schlamevits Árpád      gyal.

                        Weber Lajos               gyal.

                        Grünfeld Antal              „       szakács

5. raj                Loránt Béla               karp. őrmester rajparancsnok

                        Kárpáti Zoltán                        szakaszvezető         „              helyettes

                        Kurlaender Ferenc    tizedes

                        Blau Sándor                  „

                        Grünfeld Ferenc            „

                        Erdős Miklós           őrvezető

                        Löwy Pál                    gyal.

                        Izsák Vilmos                 „

                        Bauer Ármin                  „

                        Elber Nándor                 „       szakács

Szolgálatvezető:                     Wolf Sándor karp. őrvezető (ideiglenesen idevezényelve)

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7051/1940.

4. a)

A budakörnyéki járás főszolgabírájától.     Tárgy: Különleges (zsidó) munkaszolgálatosok vissza-rendelése

Szám: 8691/1940. kig. Solymár, Pesthidegkút és Nagytétény községek elöljáróságainak.

            Az alispán úrnak a fent írt tárgyban kiadott rendletét oly felhívással adom ki, hogy amidőn a községben foglalkoztatott különleges zsidó munkás osztag a munkáját befejezte, annak megtörténtét az alispán úrhoz haladéktalanul jelentse és kérje a zsidó munkásalakulat visszairányítását.

A rendelet a következőképpen szól:

„Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. Szám: 4739/1940.kig. Tárgy: Különleges zsidó munkásszázadok visszarendelése. Valamennyi m. város polgármesterének és járás főszolgabírájának.

            A Honvédelmi Miniszter Úr 203/1940. H. M. számú rendelete értelmében a különleges zsidó munkásszázadokat foglalkoztató munkaadóknak a munka befejezését és a munkásszázadok visszairányítását haladéktalanul kérni kell.

            Ehhez képest felhívom Polgármester, Főszolgabíró Urat, hogy hatósága területén a zsidó munkásszázadokat foglalkoztató munkaadókat értesítse, hogy hozzám azonnal jelentsék be a munka befejezését és azt, hogy a zsidómunkás [sic!] alakulatok visszairányítását kérik.

            A munkaadók hozzám benyújtott bejelentését az illetékes kerületi honvédparancsnoksággal azonnal közölni fogom.

            A munkaadóknak azt is be kell jelenteni, hogy az igénybevett zsidómunkás alakulat, melyik honvédkerületi parancsnoksághoz tartozik. Budapest, 1940. évi augusztus hó 5. alispán helyett: dr. Blaskovich sk. vm. főjegyző”

Budapest, 1940. évi augusztus hó 9. A kiadmány hiteléül:         dr. Horváth sk. főszolgabíró

[Az irat külzetén: Tisztelt Alispán Úr! F. sz. rendeletére t. jelentem, községünkben alkalmazott 50 főből álló különleges munkaszolgálatost felettes hatóságuk, a 208-as különleges munkás zlj. parancsnoksága (Szentendre) a mai napon visszarendelte. P[est]h[idegkút], 940. okt. 1. Szentannai.]

4. b)

Ad 7684/1940 kig.      Pesthidegkút község elöljáróságától.

            Tekintetes M. kir. 208. számú Különleges Munkásszázad Parancsnoksága

Szentendre, Izbég

            Felhívására tisztelettel értesítem, hogy miután a községünkbe kihelyezett szakasz a megkezdett munkálatokat befejezni nem tudta, annak további foglalkoztatására a községnek szüksége volna.

            Minthogy azonban községünk háztartása nem rendelkezik a kihelyezett szakasz élelmezésével járó költségek fedezetével, illetve a rendelkezésre állott fedezetet már felhasználtuk, tisztelettel kérem, szíveskedjék a hozzánk kihelyezett szakaszt kincstári élelmezés mellett továbbra is községünkben foglalkoztatni.

            Egyben közlöm, hogy a kincstári élelmezés mellett való átengedés iránt illetékes helyen a szükséges lépéseket folyamatba helyeztük, addig is, amíg érdemi döntést kapunk az élelmezést vállaljuk.

Pesthidegkút, 1940. szeptember 13. [aláírás nélkül] vezetőjegyző

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 7684/1940.

5. a)

M. KIR. 208/22 SZ. TÁBORI ZSIDÓ MUNKÁSSZÁZAD     Ikt. Sz. 51/940

Pesthidegkút Község t. Elöljáróságának, Pesthidegkút.

            Hivatalos tisztelettel kérem a t. Községi Elöljáróságot, hogy századomnak az oda munkára kivezényelt 51 fő napi ellátmányáról részletes elszámolást, esetleg fennálló maradványt századom címére sürgősen beküldeni szíveskedjen.

            A rend kedvéért közlöm a t. Elöljárósággal, hogy f. évi szeptember 24-én igazolt nyugta ellenében:

1940. IX. 15-20-ig terjedő időre………………………………P  299.88

-„-      IX. 21-30-ig    „        „     ……………………………….P  499.68

                                                            Összesen:                        P  799.68

Azaz Hétszázkilencvenkilenc 68/00 pengőt vett át az Elöljáróság étkezési ellátmány címén.

Szamoskrassó, 1940. október hó 31. vitéz Banovich főh[adnagy] századparancsnok

5. b)

M. KIR. 208/22 SZ. TÁBORI ZSIDÓ MUNKÁSSZÁZAD       Ikt. sz. 121/940. P A R A N C S N O K S Á G A

Pesthidegkút Község t. Elöljáróságának,

Érszakácsi, 1940. december 1.                                                                 

F. évi október hó 31-én kelt szolgálati levélben felkértem a t. Elöljáróságot, hogy századomnak Pesthidegkútra, munkára kivezényelt 51 fő napi ellátmányáról szóló részletes elszámolást sz[áza]dom címére sürgősen küldje be.

Minthogy ezen levélre mind a mai napig választ nem kaptam, nyomatékosan felkérem a t. Elöljáróságot, hogy vonatkozó elszámolást annál is inkább haladéktalanul küldje be, mert ellenkező esetben kénytelen lennék a hivatalos eljárást megtenni.     vitéz Banovich Iván főh[a]d[na]gy. századparancsnok

5. c)

M. KIR. 208/22 SZ. TÁBORI ZSIDÓ MUNKÁSSZÁZAD      Ikt. sz. …940.

Pesthidegkút Község t. Elöljáróságának,

Érszakácsi, 1940. december 9.                                                           

Megállapítom, hogy századomnak Pesthidegkútra vezényelt 51 fő ellátmányára vonatkozó elszámolást vonatkozó f. évi október 31. és december 1-i sürgetésem ellenére a t. Elöljáróság mind a mai napig nem küldötte el. Minthogy ezen ügyet tovább halasztani nem tudom – de nem is kívánom – felhívom a t. Elöljáróságot, hogy az elszámolás 4 napon belül küldje be, mert ellenkező esetben a következő elszámolás nem teljesítése miatt felettes hatóságomnak jelentést teszek.

Egyben mellékelem századom fen említett különítményének annak idején parancsnoka volt Orbán Antal t. hadnagy úrhoz – ezen ügyből kifolyólag – intézett levelem másolatát, betekintés céljából.  vitéz Banovich Iván főh[a]d[na]gy századparancsnok. 1 melléklet.   

[A külzeten: ad 10516/1940. Előszám: 7684. Megkeresésére tisztelettel közöljük, hogy a községünkben elhelyezett 51 főből munkás különítmény élelmezési költségeiből a fennmaradt 52 P-t az alábbiak szerint használtuk fel: 3,5 q  tűzifa  á. 5 P = 17.50 P, 4,2  q szalma á. 8 P = 33.50 P, 51 P P[est]h[idegkút] 940. dec. 11. Szentannai]

[Melléklet] [Ceruzával:] Másolat

Kedves Orbán Barátom!

Múlt hó 20-án kelt b. soraid birtokában sajnálattal tapasztalom, hogy a pesthidegkúti elszámolással kapcsolatban mind a mai napig érdemleges elintézés nem történt. Vonatkozó ügyben legelőször f. évi október hó 23-án írtam Neked, azóta több mint másfél hónap múlott el és nem vagyok képes sem Általad, sem közvetlenül a pesthidegkúti Elöljáróságtól az elszámolást megkapni. A pesthidegkúti Elöljáróságnál – egyébként – f. hó 1-én kelt szolgálati levelemben ismét urgiroztam az elszámolást, mely ugyancsak válasz nélkül maradt. Mint ahogyan jól tudod, állami tisztviselő lévén úgy anyagi mint egyéb vonatkozásban komoly kellemetlenségem származhat ez ügyből kifolyólag és ezen körülmény még érthetetlenebbé teszi b. soraidban foglalt azon megjegyzésedet, hogy a pesthidegkúti főjegyző telefoni sürgetésével Magad részéről az ügyet lezártnak tekinted.

Minthogy századom immár leszerelés alatt áll és minden valószínűség szerint a hét végén útba indul hazafelé, nyomatékosan felkérlek, hogy az általam több ízben kért elszámolást bármilyen módon is – a f. évi október hó 23-i levelem mellékleteivel együtt – 4 napon belül hozzám juttatni szíveskedjél, mert ellenkező esetben – saját magam igazolására – is kénytelen lennék az ügyet felettes hatóságomnak jelenteni.

Érszakácsi, 1940. december 9.                 szívélyesen üdvözöl

Nagyságos Orbán Antal okl. mérnök, t. hadnagy úrnak

Budapest, VIII. Rákóczi út 20.

5. d)

Pesthidegkút község elöljáróságától. Sz. ad 10516/1940. 

Tekintetes M. kir. 208/22 Tábori Vegyes Munkásszázad  Parancsnoksága!

Érszakácsi.

            Megkeresésére tisztelettel közöljük, hogy a községünkben elhelyezett 51 főből munkás különítmény élelmezési költségeiből a fennmaradt 52 P-t az alábbiak szerint használtuk fel:

3,5 q  tüzifa  á. 5 P     -           17.50 P

4,2  q szalma á. 8 P     -         33.50 P

                                             50.--  P

Pesthidegkút, 1940. december 11-én Szentannai Béla vezetőjegyző

5. e)

Pesthidegkút község elöljáróságától. Sz. ad 10516/1940.

Tekintetes M. kir. 208/22 Tábori vegyes Munkásszázad  Parancsnoksága!

Érszakácsi.

            Tisztelettel értesítem a tek. Parancsnokságot, hogy a kért elszámolást az elmúlt héten ajánlott levélben megküldöttem, azonban a posta ismeretlen jelzéssel visszaküldötte.

            Ennélfogva most ezúton kísérlem meg újra a tek. Parancsnokság címének megállapítását, és kérem, hogy az új címet velem közölni szíveskedjék, mely esetben a szóban forgó elszámolást postafordultával meg fogom küldeni.

Pesthidegkút, 1940. december 14-én. Szentannai Béla vezetőjegyző

5. f)

A Pesthidegkút községbe vezényelt m. kir. 208/22. számú tábori zsidó munkásszázad élelmezési költségeinek elszámolása.

[Szeptember] 16-án

[Szeptember] 17-én

[Szeptember] 18-án

[Szeptember] 19-én

[Szeptember] 20-án

[Szeptember] 21-én

[Szeptember] 22-én

[Szeptember] 23-án

[Szeptember] 24-én

[Szeptember] 25-én

[Szeptember] 26-án

[Szeptember] 27-én

[Szeptember] 28-án

[Szeptember] 29-én

[Szeptember] 30-án

[Október] 1-én

Igazoljuk, hogy a fent feltüntetett élelmiszer a munkásszázad részére kiadatott, azok ára a községben levő forgalmi áraknak mindenben megfelel.

Pesthidegkút, 1940. december 19. [aláírás nélkül] bíró

BFL V. 708. c. Pesthidegkút nagyk. i. Ált. közig. i. 10516/1940. sz.

6. a)

Pesthidegkút község elöljáróságától. Szám: 6044/1941.

Tárgy: Pesthidegkút községbe kihelyezett zsidó munkaszolgálatos zlj. elhelyezése.

Méltóságos Alispán Úr!

Tisztelettel jelentem, hogy a m. kir. I. közérdekű /zsidó/ munkászászlóalj f. évi március hó 1-én községünkbe szállásoltatott el azzal a feladattal, hogy a Főváros területén lévő hármashatárhegyi motor nélküli vitorlázó telepen szükségessé vált földmunkát elvégezzék.

Szállásuk gyanánt más alkalmas hely[i]ség hiányában a község 6 vendéglőjének termei, továbbá az óvoda egy terme jelöltetett ki. A község lakossága, bár első napoktól kezdve ellenszenvvel vette a katonai hatóságok intézkedését, mégis értékelve a dolgoztatásukhoz fűződő fontos érdekeket megadással vette a beszállásolást.

 Minthogy azonban azóta négy hónap telt el – továbbá minthogy a zlj. tagjainak agresszív fellépése – amely különösen az elmúlt napok eseményeinek hatása alatt szinte elviselhetetlenné vált – a község közönsége, élén a plébánossal, az állami elemi és polgári iskolák igazgatóival és tantestületével nap-nap után ostromolják az elöljáróságot azért, hogy mindent kövessen el a zsidó zlj. mielőbbi elhelyezése érdekében.

Különösképpen elől jár ebben a 6 vendéglős, akiknek hely[i]ségeit a zlj. igénybe vette. Községünket ugyanis – minthogy fekvésénél fogva nyaralásra alkalmas – a nyári hónapokban nagyobb számú nyaraló közönség keresi fel, akiknek egy része a vendéglőkben étkezik, nagyobb részben pedig vasárnaponként a kerthelyiséget keresi fel. Ez természetszerűleg, minthogy a zsidó munkaszolgálatosok az udvart is igénybe veszik, most elmarad, ami nemcsak a vendéglősöket érinti anyagilag rendkívül súlyosan, hanem a fogyasztási adó tetemes csökkenése révén a község háztartását s ezen keresztül az egész község közönségét is.

De fentieken vázolt főleg anyagi vonatkozású hátrányoknál is nagyobb jelentőségű az a nyugtalanság, ami abból adódik, hogy addig, amíg a község lakosságát főleg kenyérrel alig-alig tudjuk ellátni – mert az igényeket csak egy negyed részben tudjuk kielégíteni – addig azt látják, hogy megítélésük szerint csak igen kis mértékben foglalkoztatott zsidók jó élelmezésük mellett a napi kenyéradagjukat is hiánytalanul megkapják.

Fokozza ezt a nyugtalanságot az, hogy a zsidó munkaszolgálatosok között egyre többen férkőznek a szegényebb sorsú polgárság leányaihoz, akik körében különösen az esti órákban egyre gyakrabban tűnnek fel.

Mindezek a körülmények annyira feszültté tették a viszonyt a lakosság és a zsidó munkaszolgálatosok között, hogy a tegnapi nap folyamán a szóváltás tettlegességig fajult, s miután egy néhány zsidót megpofoztak a zsidó zászlóaljhoz beosztott tisztesek puskatussal, a munkaszolgálatosok pedig – szám szerint mintegy 150 – derékszíjjakkal támadtak rá a polgári lakosságra, amely azután a fegyverek és a munkaszolgálatosok nagy számbeli fölényét látva, szétoszlott.

A község nyugalmának és közbékéjének megóvása érdekében a fenti indokoknál fogva, mély tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a községünkbe beszállásolt zlj. elhelyezését a hadtestparancsnokságnál kieszközölni kegyeskedjék.

Véleményem szerint ennek különösen most, a nyári hónapokban nagyobb akadálya nem lehet, mert a zlj. elhelyezhető volna a munkahelyük közvetlen közelében lévő hangárokban, esetleg az ott elhelyezendő sátrakban is. Ezzel szerény nézetem szerint a zlj. munkaereje is jobban volna kihasználható, mert a községből a Székesfőváros területén lévő munkahelyekre és visszamenetellel eltöltött mintegy 3 óra a munka érdekében gazdaságosan volna kihasználható.

Pesthidegkút, 1941. július 3-án. Szentannai Béla vezetőjegyző

6. b)

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Budakörnyéki Járásának Főszolgabírájától. Szám: 7966/1941. kig.

Tárgy: Pesthidegkút községbe kihelyezett m. kir. I. közérdekű zsidó-munkás zászlóaljnak a községből való eltávolítása.

Méltóságos Alispán Úr!

Tisztelettel jelentem, hogy ez ügyben távbeszélőn vitéz dr. Sághy aljegyző úrral a zsidó-munkászászlóalj eltávolításának ügyét már megbeszéltem és az aljegyző úr a Honvédelmi Minisztériumban még július hó 5-én eljárt, ahonnan azonnal bizottság szállott ki a helyzet megállapítására. Tudomásom szerint a honvédelmi minisztériumban intézkedés nem történt a zászlóaljnak a községből való eltávolítása iránt.

Pesthidegkút község elöljáróságának előterjesztésében foglaltakat minden tekintetben megerősítem, és tisztelettel kérem Alispán Urat, hogy a zsidó munkászászlóaljnak Pesthidegkút községből való eltávolítása iránt a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjék.

Tisztelettel megjegyzem, hogy f. évi július hó 5-én Pesthidegkút község vezetőjegyzője vitéz dr. Sághy aljegyző úrnak részletes helyzetjelentést küldött fel, amelynek alapján intézkedett az aljegyző úr.

Budapest, 1941. évi július hó 9-én. [dr. Horváth] főszolgabíró

[Kézírással az iraton: P. domo. H. M. szerint a szd. honvédelmi fontos munkát végez Pesthidegkúton, és ezért onnét elhelyezni nem lehet.]

Pest megyei Levéltár IV. 408. b. Alispáni i. 41380/1941. sz.