Pesthidegkútról évszámokban

1686. szeptember 2.                        Buda visszafoglalása a töröktől  
1690.                                             Hidegkutat az elpusztult községek között írják össze  
1711. július 5.                               Kurz János Ignác báró, cs. kir. kamarás tiz telepes családdal köttet szerződést  
1726.                                           A Szunyogh-család Hidegkút felének birtokába jut  
1736.                                          A római katolikus plébánia alapítása., a templom építése  
1739.                                           Pestisjárvány. 164 lakos veszti életét  
1767.                                            A Mária Terézia által bevezetett úrbérrendezés adatai szerint az összeírt jobbágytelkek között egésztelkes nem, csak féltelkes található, illetve magas a föld nélküli zsellérek száma: 71 féltelkes jobbágy és 54 zsellér élt a faluban.      
      Egész telkes jobbágy 6 fl cenzust fizet és 40 napi igásrobotot teljesít,  féltelkes jobbágy 25-25 napi igásrobotot teljesít, zsellér 20-20 napi gyalogrobotot  teljesít. Kilencedet adnak az őszi és a tavaszi vetésből, borból és különböző konyhai ajándékokkal tartoznak földesuraiknak                                        
1770. 71 telkes jobbágy 39 házas zsellér 15 házatlan zsellér lakja a falut  
1787. ,A II. József által elrendelt népszámlálás szerint 64 a féltelkes jobbágyok száma, a zselléreké 113  
1840. május 2.                               Tűzvész a faluban, számos házzal együtt az ófalui templom is leég  
1849. április vége                      Görgei Artur fel-dunai hadseregének III. hadteste Knezić Károly       tábornokkal az élen, átvonul Hidegkúton  
1849. május eleje                          Budavár ostromához a komáromi ágyúkat a falun vontatják keresztül  
1867-1870.                                 Úrbér- és határrendezés a lakosság és a  földesúr között  
1872.                                       Hidegkút nagyközség  
1899.                                    Felépül a máriaremetei kegytemplom  
1900.                                         A Pest vármegyéhez tartozó Hidegkút neve: Pesthidegkút  
1914-1918                                 A világháborúban bevonult katonák száma 300, a hősi halottaké 64  
1920.                               A község nemzetiségi megoszlása:  1329   magyar     1861   német  
1927.                                     Lázár István gépészmérnök megnyitja moziját (Gróf Klebelsberg Kunó út 138. Ma: Hidegkúti út)  
1927.                                      Az 1. világháborús hősi emlékmű felállítása  
1944. ősze:                             Magyarország német megszállása következtében német    csapategységeket szállásolnak be a faluba  
1944. december 25.               A Vörös Hadsereg egységei bevonulnak Pesthidegkútra  
1945. január 14.                       Az orosz katonai parancsnokság 700 lakost közmunkára rendel ki  
1945. március 1.                  Az orosz katonai parancsnokság a község minden 16-65 év közötti    férfilakosát közmunkára parancsolja  
1946. május 7.                   1085, majd   
1946. május 8.                   263 németajkú pesthidegkúti lakost telepítenek ki  
1950. január 1.                         Pesthidegkút Budapest 2. kerületének része