Széphalom és…
1911. június 4.
A képviselőtestület 39/911 sz. határozata Kövér Károly indítványára (részlet):
Kérvényezi a képviselőtestülettől, hogy az általa felparcellázott területet Erzsébet-telepnek, a vele szemben levőt pedig Széphalomnak nevezhesse el, a mellékelt vázrajzon utcaneveket is javasolt.
„Előadó (a főjegyző) a kérelem teljesítését hozza javaslatba, mert sem a telep, sem az utcák elnevezése ellen – lévén azok jó magyar nevek – kifogás nem tehető…”
Vadkerty István elemi iskolai tanító feljegyzése 1931-ből:
Széphalom
A községünk Széphalomnak nevezett eme területét a község életének első évszázadában akác- és cserfaerdő borította, amely az akkor Szunyogh földesúr birtokát képezte. Ezen tény valódiságát támasztja alá, hogy a legrégibb lakók elbeszélése szerint, 15-20 évvel ezelőtt történt ásás és földforgatás alkalmával több helyen nagy és vastag akác- és cserfa gyökérzetre bukkantak. Az erdő kiirtása után hosszú ideig a Stenbach család szántóföldnek használta.
1900-ban az Óbudai Takarékpénztár házhelyek tagosítása céljából az egészet megvette. Ekkor épült az első lakóház e területen, a mai Gróf Klebelsberg Kunó út Ófaluba kanyarodó sarkán. Ez a mai Ormai-féle ház. Kövér Károly nevű gazda építtette tehenészet és lakás céljára. 1906-ban az Óbudai Takarékpénztár öt házzal szaporította a lakóházak számát. Ezek a mai Kazinczy utcában az Egyed- és Bucsinszky-villák, a Kossuth Lajos utcában jobb oldalt az utolsó ház. (A házak számozva még nincsenek, ezért határozom meg lelőhelyüket ily módon.)
Széphalom két közös kútját is ekkor, az említett Takarékpénztár ásatta azzal a célzattal, hogy a települést ösztönözze, mert már akkor köztudomásúvá vált, hogy e terület, de kiváltképp a Várhegyhez közelebb eső része igen szegény talajvízben. A kútásás eredményessége itt nagyon bizonytalan, és ha néhol rá is akadnak talajvízre 20-24, sőt 28 méter mélységben, az csak 50-100 cm magasságú vízoszlopot eredményez a kutakban. Ezek a hátrányos vízszolgáltatási körülmények kényszerítik rá a lakosságot az esővíz medencékbe való gyűjtésétre. A vízszegénység oka – állítólag geológusok állapították meg kútásó-kísérletek megfigyeléséből – hogy itt az altalaj igen szakadozott. Ebből arra következtettek, hogy e helyen valaha nagy földrengések és földcsuszamlások lehettek.
A világháború kitöréséig csak néhány lakóház, 1913-14-ben kb. 15-20 lakóház épült Széphalmon, de a fejlődést megakasztotta a világháború.
A háború után azonban gyors iramban folyik az építkezés és ma már az egész terület egy-két telek kivételével lakott.
A telep tanköteles gyermekei a világháború kezdetéig az ófalui elemi iskolába jártak, a székesfővároshoz közelebb eső részről pedig a Budapest-Lipótmezei elemi iskolába. A világháború ideje alatt már Széphalmon, a mai Gróf Klebelsberg Kunó úton is volt egy bérelt helyiségben tanítás. Utána Hársakalján, a mai Liliomutcában a Zicher-féle villában szintén bérelt helyiségben, egy szűk, egészségtelen tanterembe zsúfolódtak a széphalmi tankötelesek. Míg végre 1927-ben gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter úr rendelkezése folytán a Kossuth Lajos utcában nyílt meg egy teljesen új iskolaépület két modernül felszerelt tanteremmel, melyben ma már több mint 150 tanköteles részesül elemi oktatásban négy osztályvezető tanerő közreműködésével.
A telep két vendéglőjében (Soós és Khán) egy-egy színpaddal is rendelkezik, ahol negyedévenként az itten ifjúság műkedvelői előadásokat rendez.
A lakosság túlnyomó része a közeli székesfővárosban keresi megélhetését gyári munkásként, közlekedési vállalat (BSZKRT) alkalmazottjaként és különböző tisztviselőként.
Az anyanyelv tekintetében úgyszólván mind magyar.
A római katolikus vallásúak vannak többségben. Kevés szánban van református és ágostai evangélikus vallású lakó.
Legnagyobb részük Budapestről költözött ide, de származásuk az ország legkülönbözőbb helyeihez vezet. A székesfővárosból az olcsóbb lakhatási viszonyok és a hely rendkívül egészséges levegője vonzza a települőket.
Sokan, mint nyaralók keresik fel a nyári hónapokban az itt lévő második orrhonukat.
Egyesek állítása szerint pár évvel ezelőtt itt hivatalos levegővizsgálatot végeztek, és megállapították, hogy az itteni levegő egészségügyi szempontból egyenlő a Magas-Tátráéval.
(A kéziratot szerkesztette: Czaga Viktória)