1914–1918

Pesthidegkút I. világháborús hősei, hősi halottai

Az első világháború kitörésekor addig nem tapasztalt lelkesedés járta át a monarchia népeit. Minden bizonnyal a Pesthidegkútról behívott fiatalok is lelkesen indultak a harctérre, ők is elhitték a német császár „mire a falevelek lehullanak, itthon lesznek a katonák” elhíresült kijelentését. A két, egymásnak feszülő szövetségi rendszer – a központi hatalmak és az antant – vezetői is gyors, hamar véget érő háborúra készültek. A háború azonban világméretűvé szélesedett, s Európa népeire mérhetetlen szenvedést zúdított.

Ma már kideríthetetlen. hány fiatal vonult be katonának Pesthidegkútról a m. kir. honvédség vagy a közös hadsereg (cs. és kir.) alakulatainak egyikéhez. Legtöbben gyalogos honvédként teljesítettek katonai szolgálatot az Osztrák-Magyar Monarchia szerb, román, orosz, olasz hadszínterein. S, hogy megállták helyüket, bizonyítja, hogy számosan tértek haza kitüntetések birtokában.

A háború kirobbanása után pár héttel már hősi halottakról értesültek Pesthidegkút lakói: Balázs Antal és Helter Ferenc. Őket még elérte a hozzátartozók szeretete és gondoskodása, nevüket megkülönböztetett figyelemmel jegyezték be az ófalui plébánia anyakönyvébe.

Az idő előre haladtával azonban egyre több család vette kézbe az értesítést elesett, eltűnt vagy fogságba esett hozzátartozójáról. A legtöbb esetben nem tudták meg soha hol is nyugszanak, s ha meg is tudták, anyagi erejükből már nem futotta hazahozataluk és itthoni eltemetésük. Voltak, akik sebesülten tértek haza a harctérről és itthon hunytak el.

1916-1917-ben Pesthidegkútra a Monarchia bosnyák katonáit szállásolták el, akik itt-tartózkodásuk alatt községi utat építettek, hidakat javítottak. Közülük harminckettő járványos betegség következtében Pesthidegkúton hunyt el.

Az elöljáróság az elesett, az itthon elhunyt pesthidegkúti hősöknek nem alakított ki egy közös – hősi – parcellát, hanem vallásuk szerint temette el őket. A temető katolikus részében huszonnégy, a reformátusok számára fenntartott területen tizenhét sírban nyugodtak hősi halottak. Csak az elhunyt bosnyák katonák kaptak külön parcellát, mivel ők muzulmán vallásúak voltak.

Így a három vallás hősi halottai szigorúan elkülönítve aludhatták örök álmukat.